
Különösen az 5 és 12 év közöttiek főleg, felső légúti fertőzések miatt látogatják a gyermekorvost.
A Streptococcus pyogenes baktérium az ilyen fertőzések egyik fő oka és ezt eddig csak antibiotikummal lehetett kezelni.
Egészséges önkéntesek szájából mintát vettek és két lehetséges probiotikus baktériumtörzset találtak.
Ezek a Streptococcus salivarius RS1 és ST3. Miután ezeket összehasonlították a nemrég kialakított orális probiotikum prototípusával
- az S.salivarius törzs K12-vel - mindháromról kiderült, hogy az emberi garat sejtjeihez van kötve és akadályozza a S. pyogenes tapadását és növekedését.
Ezen felül mind érzékeny volt az antibiotikumok rutinszerű használatára a felső légúti fertőzések kezelésénél.
"Azt hisszük, hogy a kiválasztott, betegséget nem okozó streptococcus egy új lehetséges probiotikum csoportot képvisel a garatbetegségek kezelésében" - mondják a kutatók.
"Láthatóan magas fokon tudnak alkalmazkodni a szervezethez, valamint immunmoduláns és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is rendelkeznek."
A jelenség az emberiséggel egyidős
A halitózist /szájszag/ már a 2000 éves ősi írások (Talmud) is válóokként említik, az elmúlt évtizedben pedig még inkább a figyelem középpontjába került.
A friss lehelet nemcsak a jó közérzet szempontjából, hanem a szociális kontaktusok során is lényeges szereppel bír.
Hiszen ki kedveli a rossz leheletet?
A szájszag gondokat jelenthet a párkapcsolatokban vagy a munkahelyen, és a szociális elszigetelődés kiváltója lehet.
Becslések alapján a testszag után a rossz lehelet a második legfontosabb faktor, ami véleményünket a másik emberről befolyásolja.
A probléma megoldása szempontjából említést érdemel az Új-Zélandi Burton J, és munkacsoportja, akik Streptococcus salivarius K12 porbiotikummal kísérleteznek és igen biztató eredményekről számolnak be.
