A probiotikumok olyan hasznos baktériumok, amelyek segítik a gazdaszervezet működését. Az emberi bőr, a száj- és orrüreg, a hüvely és az emésztőrendszer baktériumok milliárdjait tartalmazza. A legtöbb segítő baktérium a bélrendszerben él. Itt javítják az emésztés hatékonyságát, megelőzik az emésztési zavarok kialakulását, stimulálják a szervezet védekező rendszerét, de talán a legfontosabb, hogy gátolják a kórokozók elszaporodását. A probiotikus baktériumok természettől fogva jelen vannak mindnyájunk bélcsatornájában, nélkülük nem létezne egészséges ember sem!

A probiotikumok definíciója

Emésztőrendszerünk a baktériumok milliárdjait tartalmazza. A baktériumok egy része betegségeket okozhat, más részük hasznos a gazdaszervezet számára, mivel létfontosságú szerepet játszanak a bélflóra egyensúlyának fenntartásában, az emésztésben és az immunrendszer hatékony működésében. Ezeket a hasznos baktériumokat nevezzük probiotikus baktériumoknak. Az ilyen baktériumokat tartalmazó készítmény a probiotikum. (Angolul mind a kettő ’probiotics’.)

A probiotikumok működése és hatásaik

A probiotikumok a tápcsatornában megtelepedve korlátozzák a kórokozók szaporodását, stimulálják és fenntartják az immunrendszer normális működését , segítik az emésztési zavarok megelőzését és javítják az emésztés hatékonyságát. A probiotikus baktériumok a belek természetes lakói, és minden egészséges ember bélrendszerét benépesítik. Nélkülük nincs egészséges ember sem!

Probiotikumok kontra kórokozók

A patogén baktériumok (például az Escherichia coli, a Salmonella, a Listeria, a Campylobacter és a Clostridia törzsek) számos betegség okozói lehetnek, anyagcsere-termékeik mérgezőek, hasmenést, hányást, gyulladás, lázat okozhatnak. A probiotikus baktériumok egyik legfontosabb funkciója a potenciálisan patogének megtelepedésének és növekedésének korlátozása.

A hasznos baktériumok és a kórokozók ugyanazt a tápanyagot hasznosítják és versengenek érte. A bélfalon található kötődési helyekért szintén kiélezett verseny folyik, amelyik baktérium nem tud megtapadni, nem képes tartósan elszaporodni sem a belekben. Minél több a hasznos mikroorganizmus a bélcsatornában, annál kevesebb táplálék és kötődési hely jut a kórokozóknak. A patogének esélyeit tovább rontja a hasznos baktériumok speciális anyagcseréje is (tejsav, ecetsav, hidrogén-peroxid keletkezik, csökken a pH). A meggyengült, nem kötődő baktériumokat aztán a béltartalmat mozgató perisztaltika távolítja el a bélcsatornából.

Probiotikumok a hatékony immunrendszerért

A probiotikus baktériumok a gazdaszervezet immunrendszerének stimulálása és fenntartása szempontjából optimális mikroflóra-egyensúlyt biztosítanak. A probiotikumok rendszeres használata ezt elősegíti, a megfelelő immunválasz a betegségek megelőzésében és leküzdésében fontos szerepet játszik.

Probiotikumok az emésztést javítják

A probiotikus mikroorganizmusok olyan enzimeket állítanak elő, amelyek lebontják a szénhidrátokat (a keményítőt és az összetett cukormolekulákat), valamint a zsírokat, elősegítve felszívódásukat. Az ember számára emészthetetlen anyagokat (például oligoszacharidokat) is hasznosítanak, megkönnyítik a fémionok (kalcium, vas, magnézium) felszívódását és emellett vízben oldódó vitaminokkal (B, K) látják el a gazdaszervezetet.

A „mindenható” bélflóra

Az együtt élő mikroorganizmusok összességét nevezzük mikroflórának.

A bél mikroflórája a bél teljes hosszában megtalálható mikrobák gyűjteménye. A „gyűjteménybe” azok a törzsek kerülnek be, amikkel az újszülött, illetve a csecsemő találkozik, így magához veszi az anya, a családtagok, a szűkebb otthoni és a tágabb környezet mikroflórájának olyan tagjait, amelyeknek később szerepük lesz az életében. A bélrendszeren belül a mikroorganizmusok vagy a bélfalhoz tapadva, vagy a tápanyagrészecskékhez kapcsolódva, vagy a folyékony fázisú szuszpenzióban vannak jelen. A bélfalhoz zsindelyszerűen tapadó hasznos baktériumok az immunrendszert erősítik, egyúttal meggátolják a kórokozók megtelepedését.

A bélflóra összetétele a bél különböző szakaszain eltérő, egyebek között a pH-értékétől is függ. A kialakult egyensúly meglehetősen stabil és az egyénre jellemző. Van néhány olyan mikroorganizmus, például a Bifidobacterium infantis, amely csak a csecsemőkorban található meg a bélrendszerben.

A csecsemők emésztőrendszerében a Bifidobaktérium és a Lactobacillus az újszülött elválasztásáig domináns szerepet játszik, mivel az anyatej a növekedésükhöz és szaporodásukhoz szükséges speciális összetevőket (oligoszacharidokat) is tartalmazza, amiket a többi baktérium és a csecsemő sem tud hasznosítani. Később, az elválasztás után az újabb tápanyagok bevitelével párhuzamosan alakul ki a felnőttkorihoz hasonló bélflóra. Az immunrendszer éréséhez a potenciális kórokozókra is szükség van! Ez az oka annak, hogy születéskor a csecsemők immunrendszere gyengébb és sok betegségre fogékonyabbak mint a felnőttek.